A testvér születése meghatározó az életben. Az előbb születettnek előjogai vannak, mert megosztja a figyelmet, a helyet és szeretet ami eddig rá irányult.
Amikor kistestvér érkezik a családba a nagyobb testvér általában háttérbe szorul, mert a kisbaba ellátása sok energiát igényel, nem beszélve arról, ha az édesanya mással is el van foglalva a lelkében, mondjuk egy rossz házassággal, válással vagy gyásszal.
A korábban született érezheti azt, hogy nem látják, nem veszik észre. Hiába fejezi ki az igényeit, azok nem kerülnek kielégítésre, egyszerűen nincs rá kapacitás.
Ez az élmény ha meghatározóvá válik, akkor alakulhat sémává. Vagyis olyan kapcsolatokat talál az idősebb testvér, ahol szintén nincs figyelembe véve a szükséglete, igénye. Nincs megbecsülve, elismerve, de Ő továbbra is látszani szeretne. Valószínűleg már a felnőtt kapcsolataiban is hangot ad annak mire lenne szüksége, de a séma szerint süket fülekre talál.
A családállításon a tudatalatti megmutatja az elakadásokat, és egyesíti azt, ami szétválasztatott.
A gyermek én lélek szinten egyesülni tud az anyai szeretettel és figyelemmel amire mindig is vágyott. Amikor gyógyul a múlt, gyógyul a jövő is.
Ha a sérülés mintáját sikerül átírni, akkor már építő és támogató minőségű kapcsolatok és más emberek léphetnek a kliens életébe. Látható válhat mások számára is, és megkaphatja azt a figyelmet, azt az elismerést amit mindig is megérdemelt volna.